
91
Reed Papp Zsuzsanna
Magyarország egy elfeledett forrás-
típusban: tartománylisták a középkori
Angliában
A középkori Anglia Magyarország-képe meglehetősen egyoldalúan rekonstru-
álható. Míg amindennapi élet gyorsan eltűnő feljegyzései töredékesek, számos
krónika, földrajzi leírás maradt ránk, amelyben bizonyos határon belül rekonst-
ruálhatók aszerzők benyomásai és (gyakran csupán örökölt) tudásanyaguk. Ezek
azonban többnyire atávoli múlt leírásaiban megőrződött töredékek, amelyek
minden másolással egyre távolabb kerülnek aszöveg alkotójától és használóitól.
Erre példa többek között az „aetheling-hagyomány”, amely Vasbordájú Edmund
ainak Magyarországra száműzését, és leszármazottaik életútját örökítette meg
a12. század elejétől szinte minden angol történelemmel foglalkozó krónikában.
1
Ezen források egészen más jellegű információval szolgálnak az angliai Magyar-
ország-képről, mint az akevés fennmaradt egykorú feljegyzés, amely gyakorlati
ismeretekről, és valódi kapcsolatokról ad számot.
A történeti irodalom sporadikusan előforduló, Magyarországra vonatkozó
feljegyzései nem alkotnak egybefüggő anyagot, és keveset tudunk arról is, hogy
abennük foglalt információ mennyire volt aktív vagy passzív, használatos vagy
mellőzött. Jóval konkrétabb információt tartalmaznak aföldrajzi témájú művek,
legyenek azok szöveges leírások vagy kartográ ai munkák. Ezekben Magyaror-
szág Európa integráns részeként jelenik meg, atörténelmi távlattal ellentétben
gyakran viszonylag egyidejű adatokkal és elhelyezkedéssel. Giraldus Cambrensis
Európa-térképén például, ahol amagyar királyság már nem Pannonia provin-
cia, mint atöbbi korabeli térképen, hanem Hungaria: Bohemia és Austria szom-
szédja az északkeleti sarokban. Azilyen munkák vizsgálatánál is fontos azonban
szem előtt tartani, hogy szerzőik gyakran nyúlnak régi forrásokhoz, illetve szán-
dékoltan historizálnak. Többek között például Bartholomaeus Anglicus encik-
lopédiája, amelynek Pannonia szócikke egy bizonyos Herodotus-ra hivatkozva
aszarvaslegenda rövid summázatával magyarázza ahunok megtelepedését az
országban, „melyet ezen nép után Hungáriának neveznek, és Orosius szerint két
részből, nevezetesen Kis és Nagy-Pannóniából áll”.
2
1
Aetheling (óangol): királlyá választható herceg vagy nemes. Edgar Aetheling (1051–1126 k.)
aMagyarországra száműzött Edward a, Vasbordájú Edmund unokája volt.
2
Bartholomaeus 1964 [1601]: 685.
Korall 38. 2009. december, 91–111.
Komentáře k této Příručce