Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál stáhnout pdf (Strana 82)

80 KORALL 38.

majd ezután aszlávok lakta területekre utazott.

Beszámolója első kézből szár-

mazó híradást tartalmaz Prágáról és Krakkóról, evárosokat feltehetően maga is

felkereste. Bár Ibrāhīim Ibn Ya‘qūb utazásának célja nem teljesen egyértelmű,

acseh és lengyel területekről írva beszámol az általa törököknek nevezett magya-

rok csehországi jelenlétéről is.

„Ami Boleslav

országát illeti, hossza Prága városától Krakkó városáig három heti

utazás; hosszában atörökök

földjével határos. Prága városa kőből és mészből épült,

áruk dolgában alegnagyobb városok egyike, ahová Krakkó városából oroszok és szlá-

vok jönnek áruikkal sa törökök országából muszlimok, zsidók és törökök is jön-

nek hozzájuk áruikkal és kereskedelmi súlymértékekkel, és tőlük rabszolgákat, ónt és

különböző fajtájú szőrméket visznek ki.”

Ez aszöveg ugyan nem ad pontos információkat aKárpát-medence városairól,

mégis néhány részlete mindenképp fontos utalásokat tartalmaz. Ibrāhīim Ibn Ya‘-

qūb fent idézett szavaiból kiderül, hogy amagyarok már a10. század második felé-

ben aktív külkereskedelmet folytattak akörnyező országokkal, és ez atevékenység

már ekkor különböző etnikumú és vallású emberek vállalkozása volt.

Érdekes következtetéseket lehet levonni egy néhány évtizeddel korábbi,

más jellegű dokumentumból is. Ara elstetteni vámrendelet, amely 903–906

között íródott, alapos áttekintést nyújt az egykor aDuna mentén, Linz köze-

lében működött, akésőbbiekben elnéptelenedett településhez kötődő vámhely

forgalmáról.

Eza régió az adott időszakban akésői keleti-frank területek határ-

vidékéhez tartozott, de adokumentum betekintést enged atágabb régió viszo-

nyaira is, így joggal vethető fel akérdés, vajon mit árul el aKárpát-medencebeli

viszonyokról, ahol nem sokkal avámrendelet kiadása előtt jelentek meg ahon-

foglaló magyarok. Avámjegyzék által megemlített, legkeletebbre lévő földrajzi

nevek közé aCseh-erdő és amorvák vásárhelye (Mercatum Marahorum) tarto-

zik.

Tehát avámjegyzék földrajzi látóköre kelet felé nem terjedt tovább acseh,

illetve amorva részeknél. Aszövegben szóba kerülő árucikkek választéka igen

bőséges, szerepelnek köztük fér és női rabszolgák, só, viasz, ló stb. Akereske-

dők és akereskedelemhez kapcsolódó személyek etnikai összetétele szintén igen

Nazmi 1998: 40; Mishin 1994–1995, 1999: 17.

I.(Kegyetlen) Boleszláv cseh herceg (929?–967/972?).

Itt és alább atörökök amagyaroknak felelnek meg. Lásd erről többek között: Kmoskó 2000:

242, 107. és 109. jegyzet.

Kmoskó 2000: 242. Afenti idézet egyszerűsített szövegváltozatot közöl. Vö. Püspöki Nagy

1989: 175–176, no. C3.

Ibrāhīim Ibn Ya‘qūbnak amagyar területekre vonatkozó híradásáról lásd még: Hrbek 1955;

Róna-Tas 1999: 291–293.

Inquisitio de theloneis Ra elstettensibus (1890). Weinrich (Hrsg.) 1977: 14–19, Nr. 5; Ganshof

1970. Ara elstetteni vámrendeletről az elmúlt néhány évben örvendetes módon amagyar szak-

irodalomban is egyre több szó esett. Lásd aszöveg első teljes magyar nyelvű fordítását: Szenthe

(ford.) 2008: 211–213; illetve Szenthe 2007; Torma 2008: 19–22; Szili (szerk.) 2009: 23–24.

Lásd Inquisitio de theloneis Ra elstettensibus (1890): 1. és 8. rész.

1 2 ... 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 ... 210 211

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře

Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál Strana 82

Komentáře k této Příručce

Související produkty a manuály pro ne Philips AZ1509/17