
150 KORALL 38.
Térjünk vissza azonban Seipphez: üzleti útja alkalmával azt az északi útvonalat
választotta, amely aSzepességen át vezetett Erdélybe, és Buda érintésével tért visz-
sza Pozsonyba. Hivatásának megfelelően útja során elsősorban az ország német-
ajkú területein élő lakosság leírásának szentelt nagyobb gyelmet, ami ugyanakkor
arra enged következtetni, hogy célja nem csupán agazdasági szempontból addig
kiaknázatlan vidékek felfedezése volt. Behatóan foglalkozott anémet városokkal
és településekkel, amelyek sokkal inkább érdekelték, mint amagyarok vagy aszlo-
vákok. Maga aszerző is utal arra az 1730–1740-es évekből származó Völkerta-
felre (az Európában található népek és tulajdonságaik leírására), amely anémete-
ket felettébb pozitív tulajdonságokkal ruházza fel.
33
Atáblázatba foglalt jellemrajz
erkölcstelenségektől és bűnös szenvedélyektől mentes, szorgalmatos, éleselméjű,
kitartó, rendszerető embereknek ábrázolja anémeteket. Amagyarországi német-
ajkú lakosságról szólva Seipp megállapítja, hogy miután behívták őket az országba,
csak alegritkább esetben kapták meg alegjobb földeket. Sőt, éppen ellenkezőleg:
aKárpátok lábainál fekvő területek akövecses szántók, akedvezőtlen klimatikus
viszonyok miatt alig-alig alkalmasak amegművelésre. ASzepesség lakói azonban –
mint a„legderekabb emberek” – dacoltak atermészettel.
„A vidéket már beépítették azok az emberek, akik töretlen vasszorgalommal küzde-
nek aKárpátok vadsága, akedvezőtlen éghajlat és aföld terméketlensége ellen; [akik
aztán] egész Magyarország legjobb gyümölcseit szüretelik és aleg nomabb húséte-
leket élvezik, aszükségleteiket nemcsak kielégítik, de mindeközben ajólét bizonyos
fokára is eljutnak [...] elegendő pénzt keresnek és megmutatják aszomszéd[ok]nak,
mi mindent lehet szorgalommal elérni.”
34
Seipp leírásában nemcsak aszepesi parasztság tűnik ki szorgalmával, hanem
avárosi polgárság is, melynek tagjai elsősorban kézművesek és kereskedőembe-
rek, és erényesség, tanulékonyság, képzettség jellemzi őket.
„Az egész emberiség aSzepességben afelvilágosultak közé tartozik. Agyermekneve-
lés, ahivatali munka és apolgári élet minden terén rend uralkodik, méghozzá olyan
rend, amilyet Magyarországon másutt nem tapasztalni.”
35
Az „egész emberiség” Seipp számára kizárólag anémet származású lakosokat
jelenti, vagyis nem amagyarokat, szlovákokat vagy éppenséggel acigányokat,
33
Stanzel (Hrsg.) 1999.
34
„[...] Das Land ist von Menschen angebaut, welche mit angestrengtem eisernen Fleiß der Wuth
der Karpaten, dem ungünstigen Klima und der ungernen Erd entgegen arbeiten, die beste
Frucht in ganz Ungarn heraustreiben, die schmackhaftesten Speisen von ihrer Viehzucht genie-
ßen, sich alle Bedürfnisse bis zu einem Grad des Wohlstandes verscha en, [...] hinlänglich
Geld gewinnen und dem Nachbarn zeigen: was der Fleiß vermag.” [Seipp] 1793: 134.
35
„[...] Die gesamte Menschheit in der Zips gehöret unter die Gattung der Aufgeklärten.
Esherrscht da in der Kinderzucht, in der Amtsführung, in ganzen bürgerlichen Leben eine Art
von Ordnung, welche man im Übrigen Ungarn vermisst.” [Seipp] 1793: 135.
Komentáře k této Příručce