Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál stáhnout pdf (Strana 42)

40 KORALL 38.

Ha végigtekintünk azon események során, amelyek emléke őseink 11–13.

századi történetével kapcsolatban anyugati kútfőkben megőrződött, elsősorban

akülpolitika, az egyházi viszonyok és az uralkodók dinasztikus kapcsolatainak

alakulásáról találunk adatokat. Ezenfelül legfeljebb néhány csodás vagy csodás-

nak vélt tünemény, illetve természeti csapás említése sorakozik alajstromban

– tökéletes tükörképét nyújtva mindannak, amit akorabeli történetírás prefe-

renciáiról aszakirodalom szerint tudni lehet.

Korszakunk legsűrűbben emle-

getett, legtöbb nyugati forrásban visszaköszönő magyar vonatkozású eseményei

amagyarság keresztény hitre térése és az államalapítás, majd aGertrúd királyné

elleni 1213-i merénylet, II. András 1217–1218-i részvétele aszentföldi keresztes

hadjáratban, végül pedig az 1241–1242-i tatárjárás.

Az Árpád-kori Magyarország határai között zajló események szinte kizárólag

akkor jelennek meg akülhoni kútfőkben, ha valamilyen külpolitikai következ-

ményük is volt. Annak aténynek például, hogy Aba Sámuel 1041-ben elűzte

atrónról Orseolo Pétert, akorszak német évkönyvei és krónikái egyértelműen

azért szentelnek nagyobb teret, mert akon iktusba Péter oldalán III. Henrik

német király is beavatkozott, és 1042–1044 között három hadjáratot is veze-

tett Aba Sámuel ellen.

Bőmásfél évszázaddal később, III. Béla  ainak 1197-től

1203-ig tartó trónharcaiból pedig az arészlet váltotta ki alegnagyobb visszhan-

got anyugati történetírásból, hogy 1199-ben arádi csatában győztes Imre király

az ország határain túl üldözte öccsét, Andrást, aki VI. Lipót osztrák és stájer her-

cegnél keresett menedéket, shogy végül Konrád mainzi érseknek kellett közvetí-

tenie afelek között – cseppet sem meglepő módon ennek elsősorban az ausztriai

forrásokban maradt nyoma.

Ellenpróbaként említhető, hogy akései Árpád-kor

legjelentősebb belviszályáról, az idős IV. Béla és  a, István i abb király 1262

és 1267 közötti összecsapásairól

– amelyeknek azonban különösebb külpoliti-

kai vonatkozása nem volt – egy kivétellel

kizárólag az alsó-ausztriai évkönyvek

népes családjának egymással szoros és bonyolult sztemmatikai kapcsolatban lévő

tagjai szólnak, sezek is minduntalan szó szerint ugyanazt akét részletet idézik

Grundmann 1987: 38–48, 64–71; Kersken 1995: 1–12.

Annales Hildesheimenses: MGH Script. rer. Germ. VIII. 45–46; ÁKÍF 216–218. Hermanni

Augiensis Chronicon: MGH SSV. 123–125; Cat. font. II. 2769. sz.; ÁKÍF 222–224 (Kristó

Gyula ford.). Annales Altahenses maiores: MGH Script. rer. Germ. IV. 11; ÁKÍF 240–255.

Bonizonis Liber ad amicum: MGH Ldl I.583–584; Cat. font. I.909. sz.; ÁKÍF 264–267 ( o-

roczkay Gábor ford.). Lásd még Makk 1996: 72–78.

Continuationes Claustroneoburgenses II, III: MGH SSIX. 617, 634; Cat. font. I.1753–1754.

sz. Chronicon Austricum: SRA II. 229; Cat. font. I.1215. sz. Chronica regia Coloniensis:

MGH Script. rer. Germ. XVIII. 169; Cat. font. I.1156. sz.; Szabados 1999: 107. Chronicon

rhythmicum Austriacum: MGH SSXXV. 355; Cat. font. I.1483. sz. Annales Lambacenses:

MGH SSIX. 556; Cat. font. I.1770. sz. Anonymi Leobensis Chronicon: SRA I.800; Cat. font.

I.592. sz. Annales Zwetlenses: SRA I.976; Cat. font. I.565. sz.

Zsoldos 2007: 11–111.

Paltrami Viennensis Chronicon: SRA I.716–717; Cat. font. III. 4164. sz.

1 2 ... 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 ... 210 211

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře

Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál Strana 42

Komentáře k této Příručce

Související produkty a manuály pro ne Philips AZ1509/17