
Csukovits Enikõ • Források, mûfajok, lehetõségek: A középkori Magyarország-kép elemei 11
információk állnak ajelentések mögött. Akövetek az udvarhoz köthető híreken,
az udvari elit bemutatásán túl tudósítottak az országban élő népekről, Magyar-
ország természeti kincseiről, műveltségi viszonyairól, katonai erejéről, az állam-
háztartás helyzetéről, és számos egyéb apróságról is.
24
Érdekes, vagy épp különleges leírásokra természetesen nem csak avelencei
követjelentésekben bukkanhatunk. Abudai udvarról, Buda város hétköznapjai-
ról és ünnepeiről számos adalékkal szolgálnak Tommaso Daínero ferrarai követ
1501–1502-ben készült jelentései. Egyik sokat idézett levelében például abudai
úrnapi ünnepségekről számolt be urának: akörmenet útvonalában felállítottak
egy mecsetet, Mohamed koporsójával, amelyre – épp akkor, amikor akörme-
net, soraiban akirállyal, odaért – egy tűzsugár sújtott le, lángba borítva az egész
alkotmányt, svégül mindazt, ami atűz után maradt, ajelenlévők, békésnek épp
nem nevezhető módon szétverték.
25
Lángoló körmeneti látványosságról nem, de az ország állapotáról, az udvar
helyzetéről rendkívül részletes leírást találunk aszentszéki követek Jagelló-kori
levelezésében is. AJagelló-éra utolsó itt tevékenykedő pápai megbízottainak,
Campeggio bíboros legátusnak, valamint Antonio Burgio nunciusnak jól ismert
jelentései aMohács előtti évek legfontosabb forrásai közé számítanak. Ezek
alevelek, különösen Burgiónak atörök támadás megindulásától kezdve egyre
elkeseredettebb, reményvesztettebb írásai saját korukban is befolyásolták Európa
mértékadó közvéleményét, és máig meghatározzák amagyar történetírás Jagel-
ló-korról alkotott képét.
26
Eza kép – főleg amagyar politika és politikai elit
szemléletes ábrázolása – talán sötétebbre sikerült avalós helyzetnél, Burgio hely-
zetértékelését azonban úgy tűnt, úgy tűnik, hogy amohácsi katasztrofális vereség
utólag véresen igazolta.
Geográfi ai munkák
Az útleírásoktól eltérően a15. századtól egyre gyarapodó számban készülő föld-
rajzi leírások célja nem egy bejárt útvonal és akörülötte elterülő vidékek saját
tapasztalatokon alapuló, személyes véleményt, egyéni megállapításokat is tartal-
mazó leírása; szerzőik egy adott terület – amely lehetett akár kontinensnyi is
– teljes körű ismertetését tűzték ki maguk elé. Azelső földrajzi összefoglalások
általában nem annyira érdekes és érzékletes olvasmányok, mint az útleírások,
hasznosságuk azonban kétségbevonhatatlan. Atudományos igényű földrajzi
24
Ajelentéseket Sanuto alapján olaszul és magyar fordításban újraközli, rövid bevezetéssel Balogh
1929. Akövetek budai működéséről még Fógel 1912.
25
Descrizione dell’Ungheria 1881: 7–24. Alevélre: Descrizione dell’Ungheria 1881: 16–17; szöve-
gét pontatlan fordításban közli Szamota (szerk.) 1891: 497–498.
26
Ajelentések kiadása: MVII/1 2001 [1884]. Ajelentések magyar fordításai különböző munkák-
ban, különböző válogatásokban jelentek meg: Bartoniek (szerk.) 1926; Katona (szerk.) 1976;
első monogra kus felhasználásuk: Fraknói 1884.
Komentáře k této Příručce