Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál Strana 68

  • Stažení
  • Přidat do mých příruček
  • Tisk
  • Strana
    / 211
  • Tabulka s obsahem
  • KNIHY
  • Hodnocené. / 5. Na základě hodnocení zákazníků
Zobrazit stránku 67
66 KORALL 38.
ben helytálló, ugyanis akövetkező származtatást találjuk még akülönböző for-
rásokban: Noé – Jáfet – Kána – Nimród, mindez azonban ellentmond Nimród
tényleges bibliai származtatásának, ugyanis Nimród aNoé – Hám – Kus szárma-
zási vonalnak felelne meg. Ráadásul Nimród alakja – zsarnoki uralma nyomán
– automatikusan negatív tulajdonságokkal ruházza fel amagyarokat is.
Ugyancsak megemlíthetjük amagyaroknak „Schicia”-ból (Szkítiából), illetve
Hünia”-ból (a hunok országából), apogány hunoktól való származtatását is,
105
valamint ahunok üdvtörténeti szerepének átvitelét amagyarokra. Heinrich
von Mügeln krónikájában, aKonrád császár elleni csata után afogságba vetett
két magyar vezér, Lél és Bulcsú, „Isten bosszújának” és „Isten ostorának” nevezi
magát, akárcsak korábban Attila.
106
Ugyanúgy, ahogy Attila és hunjai, amagyarok
is rettegésben tartották avilágot.
107
Megjegyzendő még itt aközépfelnémet „diet
(Volk, Leute, azaz anegatív konnotációjú „nép”, „emberek”) szónak ahasználata,
amely ahunokkal és amagyarokkal kapcsolatban gyakran előkerül, samely szin-
tén az egyes népek pogány voltára utal akéső középkori forrásszövegekben.
Különösen amagyarok korai történetének leírásával kapcsolatban  gyel-
hető meg az ajelenség, hogy apogány léttel összefüggésben álló, negatív
imagotíp elemek dominálnak akeresztényekre jellemző, pozitív elemekkel
szemben. Azelemzett forrásszövegekben számos olyan helyet találunk, amely
az isteni hatalom erejének megnyilvánulását hangsúlyozza. Ezkülönösen
akeresztény uralkodók tetteinek leírásánál jellemző, akik Istenhez fohászkodva
és segítségért esedezve nyerik el jutalmukat, ezáltal is kiemelve azt akontrasz-
tot, amely akeresztény és a nem-keresztény uralkodók jelleme és cselekede-
tei között feszül. Akeresztények pogányokkal szembeni fölénye fejeződik ki
I.(Madarász) Henrik német király (919–936) szavaiban is amagyarokkal
szemben vívandó egyik csata előtt, miszerint „ők pogányok, mi pedig keresz-
tények vagyunk”,
108
vagyis – ahogyan az más forrásszövegekben is előbukkan
– akeresztények bizton számíthatnak Isten segítségére, esetleg valamilyen
csodálatos módon való beavatkozására, és így az ütközet megnyerésére.
109
Aregensburgi Kaiserchronikban II. Konrád (990–1039) német–római csá-
szár az I.(Szt.) István magyar uralkodó (997–1038) elleni csata előtti éjszakán
álmában István süllyedő hajóját látja, amit jelzésértékűnek fog fel a másnapi
kedvező támadáshoz.
110
ASächsische Weltchronikban lejegyzettek szerint
amagyarok 943-ban újra Augsburg ellen támadtak, és anémetek már hátrálni
kezdtek, amikor acsászár kezébe vette aSzent Lándzsát (dat heilige sper), Isten
segítségét kérte, mire amagyarok menekülni kezdtek, míg végül el is veszí-
105
JUUChr 482.
106
HvMUchr 142. Lásd még fentebb aHHzF előlapjával kapcsolatos megjegyzéseket.
107
HHzF aij
v
: „Athila – ein schrecken der welt vnd ein gaissel Gottis”; HHzF aij
v
: „Hungern
(magyarok) aPannóniába történő bevonulásuk után „[waren] ein schrecken der welt”.
108
„se sin heiden, we sin cristen”. SW160, 23 skk.; de például SW162, 17–20 is.
109
KB309, 365; GSA 295; GRchr 419.
110
Kchr 16309–16316.
Zobrazit stránku 67
1 2 ... 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 ... 210 211

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře