
120 KORALL 38.
érezhette. Apolgárok városhoz tartozásának identitástudata a17. században
nagyon erős volt, és ez atény avárosleírásokban is megnyilvánul. Ezekben aváros
organikus közösségként, egyfajta államként jelenik meg.
34
Aleírásokban ugyan-
akkor már az iskolák szerepe is megjelent, és a17. század első felében lassan elhal-
ványult az agyakran megjelenő toposz, hogy aháborúban hallgatnak amúzsák,
és Magyarország csak mint hadszíntér, illetve amagyar politikai elit csakis mint
katonahős van jelen.
35
Aleírások országképét befolyásolta az egyetemi disputákon
bevett szokás is, apozitív és anegatív országkép ütköztetése. Hellenbach János
1656-ban, Wittembergben tartott Oratiója például az ország természeti kincsei,
különleges vizei, bányakincsei mellett atörökök elleni küzdelem hagyományát
emeli ki mint megvédendő és maradandó értéket.
36
A városleírások népszerűségében ugyanakkor az is szerepet játszik, hogy
aváros ereje, védelmi rendszere konkrétan és szimbolikusan is megjelenik.
Enciklopédikus igénnyel készült akora újkor egyik leghíresebb városleírása,
Martin Zeiller és Matthaeus Merian híres műve aTopographia, melynek eredeti
célkitűzése avilág valaha volt és az adott korban jelentős városainak gyűjtemé-
nyes leírása volt.
37
Aműfaj népszerűsége miatt Magyarország bemutatása sokszor
még akkor is útleírás formájában jelenik meg, ha az egyébként nem köthető sem-
milyen konkrét utazáshoz. Ahódoltság területén átutazók azonban – elsősorban
diplomáciai küldetések alkalmával – valóban készítettek útleírásokat. Ezek közül
aleghíresebb Salamon Schweigger műve, mely 1613-ban jelent meg először.
38
Amunka csak röviden szól amagyarországi útszakaszról,
39
mivel az igazi kurió-
zumot az olvasók számára az Oszmán Birodalom leírása jelentette.
40
Ahódoltsági
útvonal ismertetésekor sok az ismétlés és az átvétel.
41
Akövetségek útját kísérő
beszámolók korábbi hiányát vette észre az élelmes Schweigger, aki Sinzendorf
1576. évi követségének úti prédikátoraként vett részt az utazáson, és afokozott
érdeklődést kihasználva anürnbergi városvezetés segítségével 1608-ban jelentette
meg amintegy harminc évvel korábbi feljegyzései alapján született útibeszámo-
lóját.
42
Akötet bevezetőjében közzétett, rövid életrajzában Schweigger bevallja,
hogy kalandvágyból indult el akonstantinápolyi útra, miután tübingeni teoló-
giai tanulmányai után hiába próbált nevelőként Itáliába és Franciaországba eljut-
ni.
43
AzOszmán Birodalomban, majd aSzentföldön tett útjáról érdekessége-
ket, egzotikumot hangsúlyozó, ugyanakkor jól hasznosítható ismereteket közöl.
34
Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 73–80 (Erich Kleinschmied).
35
Bitskey 2005; Kármán 2006: 78.
36
Imre 2000: 455–465.
37
„Beschreibung aller der fürnembsten Städte der ganzten Welt, so jemals gewesen oder noch
sind.” Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 79 (Erich Kleinschmied). Wütrich 2007.
38
Schweigger 1964 [1608].
39
Németh S.1996.
40
Kleinvogel 1989; Rudolph 2005: 295–314; Teply 1976.
41
Németh S.1999.
42
Schweigger 1964 [1608].
43
Németh S.1996.
Komentáře k této Příručce