Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál stáhnout pdf (Strana 59)

Radek Tünde • A középkori német nyelvû historiográﬁ a magyarságképérõl… 57

A szövegek vázát alapvetően afent említett négy világbirodalom és/vagy

hat (világ)korszak szerinti tagolás adja, melyekhez aztán kronológiai, temati-

kus, földrajzi szempontok vagy éppen az öt érzék alapján meghatározott leírá-

sok csatlakoznak, nagyobb részekre, esetleg több fejezetre bontva, vagy teljesen

szétdarabolva akrónikát. Atartományi, illetve területi eseményeket tárgyaló his-

toriográ ai művekben ugyanakkor elsősorban dinasztikus és személytörténeti

aspektusból való ábrázolás  gyelhető meg,

de ezek aszövegek sem mentesek

birodalom-, város- vagy éppen kolostortörténeti kitekintésektől.

Felépítésükben maguk avároskrónikák is eltérhetnek egymástól. Ritkán

olvasni bennük például prológust, ehelyett inkább egy hosszabb-rövidebb téma-

ismertetést találunk, esetleg in medias res kezdődnek. Akezdés éve lehet vélet-

lenszerű, esetleg összefüggésben állhat az adott város alapításának esztendejével,

de indulhat akár avilág teremtésének történetével is. Avároskrónikák esetében

általában meg gyelhető, hogy forrásaik szélesebb alapokon nyugszanak, mint más

krónikáké, hiszen aszerzők többsége az események ábrázolásához sokszor okle-

veleket, tanácsi rendeleteket és más, hasonló forrást is felhasznált. Avároskróni-

kák témái között nemcsak szemtanúktól származó, illetve hallomásból feljegyzett

helyi hírek (áringadozások, árvizek, éhínség, köztiszteletben álló emberek halála,

útonállók felakasztása stb.) szerepelnek, hanem az adott várost érintő, de azon

túlmutató politikai és egyéb vállalkozások is, valamint olyan birodalomtörténeti

események, mint például akirály-, illetve császárválasztás, egy adott uralkodó

halála, birodalmi gyűlés, keresztes hadjáratok vagy más háborúk. Sarkítva azt is

mondhatjuk, hogy avároskrónikák szerzőinek gyakorlatilag minden olyan dolog

feljegyzésre méltónak tűnt, ami napi beszélgetés tárgyát képezhette. Az, hogy egy

adott krónikás végül atörténések és „hírek” közül mit választott ki, sok minden-

től függött (többek között például társadalmi rangjától, az általa betöltött pozíci-

ótól, kapcsolatrendszerétől, atartózkodási helytől és időtől, saját személyes tapasz-

talataitól). Így atörténelmi érdeklődés ezekben aszövegekben kevésbé koncent-

ráltan jelentkezett. Avároskrónikákra etekintetben jellemző, hogy a legfontosabb

tényeknek vagy jegyzetszerű leírását adják, vagy azokat alegapróbb részletekbe

menően tárgyalják, shol az egyik, hol pedig amásik típus dominál.

Az egyházi intézményekről (kolostorokról, apátságokról) szóló krónikák-

ban aprológus után leggyakrabban aszöveg egészére vonatkozó dispositio kerül

kifejtésre. Tematikájukat tekintve ezekben akrónikákban döntő szerepet kap

az alapító és az alapítás körülményeinek kérdése, valamint akülönféle (például

püspöki) joghatóságok alóli felmentés, és aközvetlen pápai iurisdictio (Römesche

vriheit, az úgynevezett római szabadság) kérelmezése, illetve mindezek okleve-

lekkel történő alátámasztása. Akülönböző szentek és mártírok legendáin kívül

az ilyen egyházi krónikákban bizonyos világ- és birodalomtörténeti események

szintén helyet kaphatnak.

AStRchr-ban számos cselekvő személyt találunk: királyokat, német fejedelmeket, szomszédos

országok uralkodóit, egyházi méltóságokat, de akár még magánszemélyeket is.

1 2 ... 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 ... 210 211

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře

Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál Strana 59

Komentáře k této Příručce

Související produkty a manuály pro ne Philips AZ1509/17