
98 KORALL 38.
felelnek meg államképződményeknek, így itt sem amagyar királyságról, mint
inkább magyar provinciáról (Hungaria provincia) van szó.
A tartománylisták hagyományos tartalma gyakorlatilag hűen tükrözi akora-
beli érseki tartományok felosztását. Azesztergomi érseki tartományt I.István
alapította 1001-ben. Területe az ország jelentős részét magában foglalta. Agyőri,
veszprémi, pécsi, váci, egri, majd nyitrai püspökségek mindegyikét megtalálhat-
juk atartománylistában. Akalocsai érsekség akövetkező püspökségeket foglalta
magába: acsanádi (székhelye: Csanádvár, később Temesvár), az erdélyi (székhe-
lye: Gyulafehérvár), aváradi és azágrábi püspökség. A13. században adódott
apüspökségekhez aszerémi püspökség (székhelye: Diakóvár) és adélszláv püs-
pökségek, például Milkó és Bosznia, amelyeket II. András király helyezett akalo-
csai érsek fennhatósága alá.
A püspökségek felsorolásán kívül az angliai példák némelyikében afenti lista
után akereszténység uralkodóinak összefoglalása található (imperatores et reges
catholici).
28
Akirálylista tartalmát tekintve kevés eltérés mutatkozik, az írnokok
valamilyen okból leginkább asorrendet variálták. Mindazonáltal alegtöbb fel-
sorolás szerkezetének logikája ugyanaz, mint atartománylistáké: földrajzi elhe-
lyezkedésük, egymáshoz való közelségük avezérelv. Emellett asorok között
átviláglik egy bizonyos mérvű regionális koncepció is, és függetlenül asorrend
különböző variációitól, Kasztília, Leon, Aragon és Portugália mindig együtt sze-
repel. Ugyanígy elmondhatjuk, hogy Hungaria és Bohemia mindig egymás mellé
rendelve, alista végén helyezkedik el, közvetlenül az észak-európai királyságok
csoportja előtt.
29
Arégió északi orientációja nem szokatlan jelenség akontinens-
ről érkező információktól függő angol forrásokban. Eza koncepció sejlik fel
atartománylistákat záró királylisták mögött is.
A gyakran másolt tartalom két szemszögből szolgálhat információval atar-
tománylisták angliai használatával, valamint amagyar provincia képével kap-
csolatban. Míg amásolók és akésőbbi felhasználók elírásai és javításai közvetett,
addig atartalom frissítése, valamint az új tartalom hozzáadása közvetlen infor-
mációval szolgál aszerzők, illetve olvasóik Magyarországról alkotott tudásáról.
Alegnyilvánvalóbb különbség akéziratok között amagyar provincia helységne-
veinek írásmódja. Ahelységnevek ortográ ai változatossága atartománylisták-
ban leginkább akevésbé ismert püspökségek neveit érinti. Mivel ahelységnevek
középkori helyesírása sohasem volt konzisztens, túlzás volna az elírásokat teljesen
az angol írnokok földrajzi ismereteinek hiányára fogni. Mindazonáltal meg -
gyelhető, hogy akelet-európai helységnevek eltérései szigni kánsan nagyobbak,
mint az itáliai, francia vagy angol püspökségeké.
30
Azortográ ai bizonytalanság
28
Ar, G,Fn kéziratok.
29
Aprovinciák felsorolásában aprágai és moráviai püspökség amainzi érsek fennhatósága alá tar-
tozott, Bohemia nyilvánvalóan csak akirálylistában jelenhetett meg mint külön entitás.
30
Kivéve természetesen az olyan gyelmetlenségből fakadó hibákat, mint Matthaeus Parisiensis
elnézése Suetia és Scotia esetében.
Komentáře k této Příručce