Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál Strana 178

  • Stažení
  • Přidat do mých příruček
  • Tisk
  • Strana
    / 211
  • Tabulka s obsahem
  • KNIHY
  • Hodnocené. / 5. Na základě hodnocení zákazníků
Zobrazit stránku 177
176 KORALL 38.
során több alkalommal is foglalkozott avégtisztességek során felvonultatott
fegyverek szimbolikus jelentőségével. Jelen kötetbe olyan tanulmányt választott,
amelyben afegyverek helyét akor temetési reprezentációjában elemzi. Afegyver-
zet szerepe afőúri gyászszertartásokon című elemzés meggyőzően ábrázolja akor
felfogását afőurak társadalmi és politikai szerepvállalásáról. Agyászmenetek
során afegyverek atiszteletadás eszközeiként jelentek meg, és általuk afőurak
életének emlékezésre, megőrzésre méltó cselekedetei előtt tisztelegtek. Ezt
akorabeli ceremóniarendezők azzal hangsúlyozták, hogy afegyvereket sohasem
tették akoporsóba, hanem trófeum-tárgyakként azok fölé helyezték, de előfor-
dult az is, hogy atemetkezési templom hajójának falaira függesztették fel őket.
A Kultusz és kultuszhely című fejezetben szerzőnk érdekes oldaláról közelíti
meg aBocskai István és János Zsigmond közötti viszonyt, mégpedig apoliti-
kai emlékezet szemszögéből. A„Princeps pacis” szerepet mindkét fejedelem min-
denek felettinek élte meg, következésképpen minden cselekvést, gesztust ennek
rendelt alá. Erre alelki a nitásra, politikai rokonságra Szabó Péter meggyőző
érveket sorakoztat fel, amelyek árnyalják aBocsairól alkotott fejedelmi portrét,
és magyarázatot adnak avégtisztességtevők azon akaratára nézve is, hogy Bocs-
kait János Zsigmond mellé kell temetni.
Az Adalékok az Erdélyi Fejedelemség magyar királysági és nyugat-európai kapcso-
lataihoz című fejezetben olvasható, V.Károly és az erdélyi szászok viszonyát taglaló
tanulmány Erdély történetének egy igen érdekes momentumát veszi szemügyre:
a16. század elején, akialakulóban lévő új országrészben ahatalmi viszonyok
elosztásánál aszászok hozzáállása bizonyult amérleg nyelvének. Akettős király-
ság korszakának elején az erdélyi szászok I.Ferdinánd és V.Károly oldalára áll-
tak. Acsászár számára az erdélyi sójövedelem feletti felügyelet nagyon fontosnak
bizonyult. 1530-ban az augsburgi birodalmi gyűlésen aFugger kereskedőcsaládtól
kapott kölcsönök fedezetéül például ezt ajövedelmet jelölte meg. Ugyanakkor
sok papíron maradt ígéretet is tett, melyek közül az egyik, hogy spanyol elitcsapa-
taival felszabadítja Erdélyt. Szapolyai János az 1530-as évek második felére azon-
ban beletagolta aterületet egy alakulóban lévő új állam, az Erdélyi Fejedelemség
keretei közé. Ebben afejezetben szerepel még egy olyan tanulmány, és egy ehhez
kapcsolódó forrásközlés, amely merőben újat hozott Zrínyi és körének vitatott
eredetű, úgynevezett Nádori emlékirata ügyében. Eddig úgy tudtuk, hogy az állí-
tólag 1653 novemberének végén, II. Rákóczi Györgyhöz eljuttatott emlékirat,
amely Pál y Pál halála után közvetett módon afejedelem támogatását kérte Zrí-
nyi nádorrá jelölésével kapcsolatban, esetleg  aly Kálmán „költeménye.” AII.
Rákóczi György keze által 1653. december 30-án kelt – és az ismertetett kötetben
közölt –, Lippay György esztergomi érsekhez intézett levélben azonban szó sze-
rint visszaköszönnek aNádori emlékirat mondatai. ANádori emlékirat egy szöveg-
változatának ismeretében mégis úgy tűnik, hogy II. Rákóczi György anádorság
ügyében – Zrínyi helyett – inkább Nádasdy Ferencet támogatta.
Az Udvari szokások című fejezet tanulmányai között aszerző aBethlen
Gábor lakodalmára czinált ékességek címet viselő írásában arra hívja fel az olvasó
Zobrazit stránku 177
1 2 ... 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 ... 210 211

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře