Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál stáhnout pdf (Strana 87)

Nagy Balázs • A középkori magyar városok a külföldi utazók leírásaiban 85

egyik fő felvevőpiacát, így az uralkodói rezidenciák, közöttük pedig értelemszerűen

Esztergom volt akülföldi kereskedők egyik kedvelt célpontja.

Fél évszázaddal később, amikor atatárjárás során amongolok Esztergo-

mot ostromolták, Rogerius leírása szerint vallonok és lombardok is éltek ott,

sőt, Rogerius szavai szerint „mintegy urai voltak avárosnak”.

Őknem aszo-

kásos városi házakban, hanem kőből épült palotákban laktak, ahol „végtelenül

sok értékes szövetet és ruhát égettek el, leölték alovakat, az aranyat és ezüstöt

aföldbe ásták, elrejtették mindenféle javaikat”, nehogy mindez atatárok kezére

kerüljön.

Ezek akincsek nyilvánvalóan külföldiek lehettek, hiszen ebből az

időszakból minőségi textíliák hazai előállítására nincs adatunk. Rogerius szerint

tehát Esztergom 1242 elején lezajlott ostroma során megsemmisült az újlatin

nyelveket beszélő, és minden bizonnyal atávolsági kereskedelemből meggazda-

godó kereskedők vagyona.

Néhány évtizeddel későbbről, a14. század elejéről fennmaradt egy igen ala-

pos leírás az ország helyzetéről. Anem azonosított személytől származó szöveg,

amely az Anonymi Descriptio Europae Orientalis címen vált ismertté, 1308 körül

keletkezett egy feltehetően francia származású ferences vagy domonkos szerző

tollából.

Ezaz átfogó igényű munka összefoglalja mindazt, amit egy külföldi

szerző Magyarországról ekkoriban említésre méltónak tartott.

Aszerző ter-

mészetesen kitért az ország városainak az ismertetésére is. Aszöveg megemlíti

Budát, az „ország székhelyét”, érsekségi központként Esztergomot, püspöki

székhelyként Győrt, Zágrábot, Veszprémet, Pécset és Gyulafehérvárt, mellettük

megnevezi még Nagyszombatot, Pozsonyt és anem pontosan azonosított Baiát,

végül hivatkozik öt dalmáciai városra is.

ADescriptio Europae Orientalis felso-

rolásába bekerült városok csoportja igencsak heterogén. Aleírás nem említi meg

ugyanakkor Kalocsát, az ország másik érsekségének aközpontját, vagy jó néhány

más püspöki székhelyet (mint például Eger, Nyitra, Várad vagy Csanád). Anem

egyházi központok közé tartozó városok megválasztása mindazonáltal aszerző

tájékozottságát mutatja. Mind Pozsony, mind Nagyszombat ekkor az ország fon-

tos kereskedelmi szereppel rendelkező, népes városai közé tartozott. Avárosok

megnevezésénél aDescriptio Europae Orientalis mind acivitas, mind az oppi-

dum kifejezést használja. Aszöveg kimondottan hangsúlyozza anem civitasnak

nevezett városok közé tartozó, más jellegű települések nagy számát. Azoppidum

névvel illetett mezővárosok igen fontos részt képviseltek a14. század elejének

városi jellegű települései között.

Altmann (et al.) 1998: 12–13.

Rogerius (2003): 149–150.

Papacostea 1999; Deér 1931; Górka (ed.) 1916.

Aszöveg Magyarországra vonatkozó teljes részletének fordítása: Borzákné – Szegfű 1987–1988.

Adalmáciai városok avárosi intézmények szervezete, avárosi lakosság etnikai összetétele, és

számos más szempontból eltért az ország központi területének városfejlődésétől. ADescriptio

nem is nevezi meg az öt várost egyenként, csak csoportosan hivatkozik rájuk.

Bácskai 1965; Fügedi 1981; Kubinyi 2000.

1 2 ... 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 ... 210 211

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře

Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál Strana 87

Komentáře k této Příručce

Související produkty a manuály pro ne Philips AZ1509/17