
Körmendi Tamás • A magyarság ábrázolása a nyugat-európai elbeszélõ forrásokban… 39
képét idézik fel, azokat szerzőink legtöbbször aretorikai ellenpontozás kedvéért
alkalmazzák, kidomborítandó amagyarság pogány múltja és keresztény jövője
közötti ellentétet. Amint azt Pilgrim passaui püspök VI. Benedek pápához inté-
zett, 973–974 körül kelt levelében olvassuk:
„A mindenható Isten […] méltóztatott kitárni előttük [ti. amagyarok előtt] szívé-
nek oly sokáig bezárt kapuját, hogy széttépvén durvaságuk leplét, sfelhagyván vad
kegyetlenségükkel Isten szelíd igájába hajtsák nyakukat.”
46
A keresztény magyarsággal kapcsolatban kútfőink jóval ritkábban fognak
hasonlóan kemény hangot megütni. Maguk aközhelyek azonban, amelyeket
a9–10. század nyugati történetírása oly nagy előszeretettel használt apogány
magyarok pusztító és vad természetének bemutatására, tovább éltek, smég
évszázadokon keresztül használatban maradtak, újabb pogány népek – abese-
nyők, akunok, majd amongolok – hasonlóan típusos leírására.
A KERESZTÉNY MAGYARSÁG ÁBRÁZOLÁSA
„Maga amagyarok népe – annyi gyalázat elkövetése, anépeinkre mért annyi csa-
pás után – királyával az egyetemes hitre tért: akik korábban kegyetlenül el szokták
ragadni amások javait, most jó szívvel juttatják Krisztusnak amagukéit. Akik régtől
fogva kifosztották és foglyul ejtették azokat, akik keresztényként találtattak – hogy
mindenfelől alegnyomorúságosabb szolgaságba hajtsák őket –, most ugyanezeket
testvéreikként és gyermekeikként melengetik keblükön.”
47
A 11. század első felében alkotó clunyi bencés szerzetes, Rodulf Glaber szavai
akár programbeszédül is szolgálhattak volna ahhoz aszemléletváltáshoz, amely-
lyel anyugat-európai történetírás amagyarok latin rítusú kereszténységre téré-
sére reagált. Amagyarság atovábbiakban immár akeresztény népek családjának
tagjaként szerepel kútfőinkben, megítélése és ábrázolása ennek megfelelően más
– és kevésbé egyértelmű – sablonokhoz alkalmazkodik.
Ebből következően írásunk második részének kérdésfelvetései részben külön-
böznek apogány magyarság ábrázolásáról szóló elsőtől. Először is röviden össze-
foglaljuk, hogy milyen eseménytípusok kapcsán említik kútfőink az Árpádok
országának immár keresztény népét, majd megpróbálunk lehetséges magyará-
zatot adni arra, hogy akeresztény magyarsággal kapcsolatban miért nem alakul-
tak ki olyan közhelyek aközépkori nyugati történetírásban, mint amilyeneket
akalandozókkal kapcsolatban viszonylag rendszeresen találhattunk.
46
CDES I.41; ÁKÍF 24 (Dér Terézia – Sz. Galántai Erzsébet ford.).
47
Rodul Glabri Historiae: OMT XXIV. 36; Cat. font. III. 4466. sz.; ÁKÍF 185 ( oroczkay
Gábor ford.).
Komentáře k této Příručce