Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál Strana 69

  • Stažení
  • Přidat do mých příruček
  • Tisk
  • Strana
    / 211
  • Tabulka s obsahem
  • KNIHY
  • Hodnocené. / 5. Na základě hodnocení zákazníků
Zobrazit stránku 68
Radek TündeA középkori német nyelvû historiográfi a magyarságképérõl… 67
tették acsatát.
111
AzAugsburg alapításáról szóló krónika szerint Szt. Ulrich
az égből kapott keresztet, melyet az ellenség, amagyarok ellen használt fel.
112
Természetesen, amikor amagyarok már abefogadott keresztény népek közé
számítanak, hasonlóképpen tudhatják maguk mellett Isten (vagy különféle
szentek) segítségét aszorult helyzetekben.
113
Például Salamon király uralma
alatt (1063–1074), amikor unokatestvére László – akésőbbi I.(Szt.) László
király (1077–1095) – súlyosan megsérült acsatában, „Isten erejéből mégiscsak
életben maradt”.
114
Isten azonban nemcsak segítőként, hanem – aközépkori
felfogásnak megfelelően – büntető erőként is megjelenik aszövegekben. Isten
büntetésére számíthatnak azok az uralkodók, akik nem hajlandók követni
akeresztény életformát: IV. (Kun) László király (1272–1290) esküszegéseinek,
és végső soron meggyilkolásának az oka is abban keresendő, hogy pogány kun
nőkkel hált, és egyébként is, ha rendezett életet folytatott volna, akkor Isten
„egy jóravaló gyermekkel ajándékozta volna meg”.
115
Amagyar királyság hatal-
mának, gazdagságának és tisztességének elvesztése is arra vezethető vissza, hogy
„ők [amagyarok] elfordultak hitüktől és újra pogányok lettek, és megvetették
akereszténységet”.
116
Több forrásszöveg is foglalkozik amagyarok keresztény hitre térítésével, ami
aleírások alapján rendkívül nagy érdemnek számított. Anyugati uralkodók közül
etekintetben I.(Nagy) Károly (768–814) és Arnulf (880–899) frank, illetve II.
(Szt.) Henrik (1002–1024) német királyok neve merül fel aleggyakrabban.
117
Jans Enikels világkrónikája szerint Nagy Károly kezdte keresztény hitre téríteni
amagyarokat egészen az oláhok földjéig;
118
Arnulf pedig azzal érdemli ki acsá-
szári címet, hogy „mint jó uralkodó megfutamította amagyarokat”.
119
I.Henriket
amagyarok felett aratott nagy győzelme után „afejedelmek és minden német úr
császárnak és augustus-nak kiáltotta ki, és az ország atyjának nevezte”.
120
Ugyan-
akkor Gizellát, I.(Szt.) István feleségét is a„térítők” között találjuk.
121
Összessé-
gében azonban megállapítható, hogy amagyarok és/vagy más népek keresztény
hitre térítését az adott krónikában mindig annak, vagy azoknak az uralkodóknak
111
SW155. fejezet, 162.
112
GSA 296, 8–14.
113
Ezt más keresztény hitre térített népek esetében is meg gyelhetjük. Például aDalP (DalP 303)
szerint, amikor Szt. Ulrichnak afejét akarták venni, Keresztelő Szt. János sietett asegítségére.
114
HvMUchr 177, 4–6: „yedoch belaib er lebendig von der kraft dez hohsten Gotes”.
115
Apogány nőkre vonatkozóan: StRchr 40484–40503; HHzF iij
v
. Agyermekáldás kérdésre:
StRchr 40530–40535.
116
JUUChr 497: „sy [die Ungarn] am gelaübn verkert vnd wider haydnisch wurden und die
kristnhait achtn”.
117
Kchr 15552 skk. (Nagy Károly, Arnulf); SW160, 11 skk. (I. Henrik); JTvK 427 (II. Henrik).
118
JEWchr 25675 skk.: „die Ungern unz in Walachen […] kristen machen begund”. Lásd még
HEvW 31, 33–35.
119
Kchr 15552 skk.: „guot rihtare die Hune  uhtec twanc”.
120
SW160, 11 skk: „van den vorsten unde van allen Dudischen herren keiser unde augustus
[beropen] unde des landes vader geheten”.
121
SW167, 24–26.
Zobrazit stránku 68
1 2 ... 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 ... 210 211

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře