Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál Strana 36

  • Stažení
  • Přidat do mých příruček
  • Tisk
  • Strana
    / 211
  • Tabulka s obsahem
  • KNIHY
  • Hodnocené. / 5. Na základě hodnocení zákazníků
Zobrazit stránku 35
34 KORALL 38.
sokaságát lemészároló, pogány és szörnyen kegyetlen” népnek mondja őket.
20
Pogányságukból eredően hitszegők és csalárdok
21
– mert ahogy megint csak Fol-
cuin bölcselkedik: „ugyan mit ér az adott szó hitele ( des) ahitetlennek (in -
deli)?”
22
Amagyarok anyugati történetírók szerint természetesen „barbárok
(barbari),
23
ám korszakunkban ez elsősorban azt jelenti, hogy holmi érthetet-
len, idegen nyelvet beszélnek,
24
vagy ahogy Ekkehard sankt-galleni szerzetes
fogalmaz: „módfelett vadul sziszegve és mintegy szörnyű röfögéssel” fejezik ki
magukat.
25
Őseink életmódjáról és harcmodoráról részletesebb tudósítás csupán
Regino krónikájában maradt ránk,
26
ennek forrásértékét azonban minimálisra
csökkenti akritikai irodalom azon felismerése, hogy szerzőnk itt tulajdonképpen
a3. századi római történetírónak, Iustinusnak aszkítákkal kapcsolatban meg-
fogalmazott közhelyeit ismétli el.
27
Nemcsak konkrétan Regino esetében, de általában véve is elmondhatjuk, hogy
vizsgált kútfőink szerzői akalandozó magyarság bemutatása során feltűnően gyak-
ran nyúltak azokhoz az elkoptatott toposzokhoz és állandó jelzőkhöz, amelyeket
anyugat-európai történetírás már anépvándorlások korának 5. századi hajnalától
kezdődően szinte válogatás nélkül alkalmazott akeresztény kultúrkörön kívül-
ről érkezett, bármiféle ellenség leírására. Aligha véletlen, hogy – mint azt fentebb
már láttuk – némelyik forrásunk azonosnak is vélte amagyarokat az avarokkal.
Kijelentésünket az alábbiakban két további példa bemutatásával igyekszünk alá-
támasztani: az egyik amagyarság állítólagos kannibalizmusának két forrásunkban
is visszaköszönő tétele, amásik pedig az atörténetírói beállítás, amely akalandozá-
sokat akeresztény és apogány világ összecsapásaiként mutatja be.
Legkorábban éppen Regino említi, hogy amagyarok
„nem emberek, hanem fenevadak módjára élnek. Ugyanis – miként hírlik – nyers
hússal táplálkoznak, vért isznak, az elfogott emberek szívét mintegy orvosság gya-
nánt lenyelik.
28
20
Iohannis Chronicon Venetum: MGH SSVII. 22; Cat. font. II. 3162. sz.; HKÍF 239 (Szegfű
László ford.).
21
Annales Fuldenses: MGH Script. rer. Germ. VII. 134; HKÍF 192 (Géczi Lajos ford.). Gesta epis-
coporum Cameracensium: MGH SSVII. 428; Cat. font. II. 2490. sz.; HKÍF 243 (Kordé Zoltán
ford.).
22
MGH SSIV. 66.
23
Például: Vita S.Wiboradae: MGH SSIV. 452; HKÍF 204. Flodoardi Historiae ecclesiae Remen-
sis: MGH SSXIII. 451; HKÍF 207 (Almási Tibor ford.). Vita S.Udalrici: MGH SSIV. 402;
Cat. font. III. 5100. sz.; HKÍF 238 (Sebők Ferenc ford.). Casus S.Galli: MGH SSII. 105; Cat.
font. I.1032. sz.; HKÍF 247 (Dér Terézia – Sz. Galántai Erzsébet ford.).
24
Vö. Isidorus Hispalensis: Etymologiae I,32, 1. „Appellatus autem barbarismus abarbaris genti-
bus, dum Latinae orationis integritatem nescirent”. Kiadva: PLLXXXII. 106.
25
Casus S.Galli: MGH SSII. 106; HKÍF 247 (Dér Terézia – Sz. Galántai Erzsébet ford.).
26
MGH Script. rer. Germ. L.131–133; HKÍF 195–199 (Kordé Zoltán ford.).
27
Lásd Georg Heinrich Pertz szövegkiadásának kritikai jegyzeteit MGH SSI. 599–601.
28
MGH Script. rer. Germ. L.133; HKÍF 198 (Kordé Zoltán ford.).
Zobrazit stránku 35
1 2 ... 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 ... 210 211

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře