Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál stáhnout pdf (Strana 61)

Radek Tünde • A középkori német nyelvû historiográﬁ a magyarságképérõl… 59

előző tárgyalások, esetleg békekötések. Végül kiemelésre érdemesek különböző

helyzetek, amelyek szükségessé tették, hogy bizonyos személyek hivatalból, vagy

más okból aMagyar Királyság területén tartózkodjanak. Akrónikások ezek kap-

csán leírásaikban amagyarok származásával, akirálykoronázásokkal, ahadszerve-

zettel, amagyarok külső és belső tulajdonságaival, étkezési szokásaival, (jog)szoká-

saival, nyelvével, vagy éppen arómai császárok alatti korszakkal, ahonfoglalással

és akalandozó hadjáratokkal, valamint személy szerint amagyar uralkodókkal

foglalkoztak. Azelemzett forrásokat végeredményben két nagyobb csoportra oszt-

hatjuk. Egyrészt azokra aszövegekre, amelyek avilág-, illetve anémet történelem

tárgyalásán belül térnek ki amagyar történelem eseményeire,

másrészt azokra,

amelyek kimondottan amagyar történelmet írják le.

Ezutóbbi forráscsoport,

természetéből adódóan, sokkal terjedelmesebb információ-halmazzal dolgozik, és

alaposabb áttekintést ad amagyarokról. Mindkét forráscsoportnak sajátja azon-

ban, hogy szerzőik egyetlen ingroup, vagyis anémet nyelvű népek (sváb, bajor,

frank stb.) körébe tartoznak, míg az outgroupot amagyarok testesítik meg, vagyis

vonatkoztatási pontként anémet nyelvű népek szolgálnak.

Azimage-, illetve

mirage-képződés folyamatát,

annak legfontosabb alkotóelemeit és konstrukciós

elveit, az ön- és idegenkép egymáshoz való viszonyát, keletkezési és működési

mechanizmusait  omas Bleicher néhány szövegpéldán keresztül az ókortól egé-

szen a20. századig jól szemlélteti.

Összességében meg gyelhető, hogy az önáb-

rázolásnál, az idegen/más ábrázolásánál viszonyítási alapul asaját nemzet/nép

szolgál, és mindez kizárólagos jelleget is ölthet (etnocentrizmus), vagyis asaját

nemzetnek/népnek avártájáról, illetve annak mércéjével szemléli és értékeli az

idegent, az idegen/más népet, mindez pedig egymással ellentétes fogalompárok

kialakulásához vezet(het). Haa fentieket egy képzeletbeli értékelési skálán ábrá-

zolnánk, azt tapasztalnánk, hogy asaját nemzet/nép mindig magasabb pozícióban

foglal helyet, és legtöbbször pozitív tartalmak, tulajdonságok, asszociációk jellem-

zik, vagyis minden apozitív önkép irányába hat; ellentétben az idegen/más nép

ábrázolásával, ahol sokkal inkább anegatív elemek dominálnak. Amással/idegen-

nel kapcsolatos image kialakulásának folyamatát vizsgálva már Manfred S. Fischer

is felhívja a gyelmet az ön- (Autoimage/Eigenbild) és az idegen-kép (Heteroimage/

Fremdbild) antitetikus jellegére és funkciójára.

Hugo Dyserinck pedig az ima-

gotíp folyamatoknak anemzeti önkép, önmeghatározás, illetve anemzeti érzés

kialakulásában betöltött jelentős szerepét hangsúlyozza.

Alapjában véve Fischer

felvetéseivel, az Auto- és Heteroimage-hoz kapcsolódó antitetikus funkcióról alko-

tott nézetével egyezik Reinhart Kosellecknek az „aszimmetrikus és egymással

Többek között például aKchr, JEWchr, JEFb, JUÖChr, StRchr, illetve KB.

Lásd például az HvMUchr, HHzF, JUUChr.

Azingroup-hoz való tartozás, alehetséges vonatkoztatási pontok és „rétegződések” jellemzőihez

aJEWchr alapján lásd még Radek 2007.

Részletesebben Dyserinck 1966.

Bleicher 1980.

Fischer 1981: 20.

Dyserinck 1988: 37 skk.

1 2 ... 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 ... 210 211

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře

Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál Strana 61

Komentáře k této Příručce

Související produkty a manuály pro ne Philips AZ1509/17