Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál stáhnout pdf (Strana 40)

38 KORALL 38.

mélyen beépültek afentebb akalandozó magyarok állandó jelzőiként adatolt

kifejezések és motívumok, akésőbbi évszázadokból hazai példákat is bőven lehet

sorolni. A14. századi magyar gesta-szerkesztmény szerint az országot 1068-ban

megtámadó – kútfőnk szerint „kun”, valójában inkább besenyő vagy úz – nép

„kegyetlenül” (crudeliter) fosztogatott; ugyanez aforrásunk kevéssel később

anomád besenyőket gonosztevőknek (latrunculos) nevezi.

Az1241–1242-i

tatárjárás után keletkezett okleveleinkben pedig amongolok állandó jelzői tétele-

sen ugyanazok, mint amelyeket korábban anyugat-európai szerzők akalandozó

magyarságra alkalmaztak: „vad” (saevus), „kegyetlen” (impius, crudelis) és „hit-

szegő” (per dus).

A nyugati irányba vezetett kalandozások lezárultával amagyar nép új össze-

függésben jelenik meg vizsgált forrásainkban: akeresztény térítés egyik cél-

pontjaként. Megítélése persze nem változott meg egyik pillanatról amásikra –

legalábbis erről tanúskodik Liudprand meglehetősen cinikus, ám valószínűleg

helytálló megjegyzése a963-i eseményekkel kapcsolatban:

„Zacheust […] apápa úr [XII. János – K.T.] […] elküldte amagyarokhoz, hogy

hirdesse az igét nekik, és hogy azok lerohanjak bennünket [I. Ottó császárt és híveit

– K.T.].”

Nem sokkal később, 973-ban anyugati krónikások és évkönyvírók feljegyez-

hették az első olyan alkalmat, amikor amagyarság nem háborús céllal, hanem

békés követjárás révén jelent meg az európai politikai színtéren: Géza nagyfejede-

lem ugyanis küldötteket menesztett ahúsvétot Quedlinburgban ünneplő I.Ottó

német-római császárhoz.

Azzal pedig, hogy megkezdődött amagyar nép nyu-

gati típusú krisztianizációja, akalandozókra alkalmazott történetírói közhelyek

lassanként idejétmúlttá váltak. Ennek az egyik oka természetesen az volt, hogy

évtizedekkel apusztító rablóhadjáratok után már nem volt aktuális amagyarság-

ról mint ősellenségről beszélni; amásik oka azonban aközépkor történetírásának

azon meghatározó szemléletmódjában gyökerezik, amely anépeket alapvetően

két táborra osztotta: keresztényekre és pogányokra. Őseink belépni készültek

aKrisztus-hívők nagy családjába, sez döntően módosította avelük kapcsolat-

ban használt fogalomkészletet. Kútfőinkből a10. század második felében foko-

zatosan eltűnik amagyarság korábban megszokott valamennyi jelzője. Hanéha

találkozunk is olyan motívumokkal, amelyek avad és könyörtelen kalandozók

SRH I.366, 370.

Csukovits 2009: 197–198.

Historia Ottonis: MGH Script. rer. Germ. XLI. 163; Cat. font. II. 3528. sz.; ÁKÍF 15–16

(Almási Tibor ford.).

 ietmari episcopi Merseburgensis Chronicon: MGH Script. rer. Germ. NSIX. 76; Cat. font.

III. 4769. sz.; ÁKÍF 109 ( oroczkay Gábor ford.). Annales Hildesheimenses: MGH Script. rer.

Germ. VIII. 23; Cat. font. I.331. sz.; ÁKÍF 214 ( oroczkay Gábor ford.). Annales Altahenses

maiores: MGH Script. rer. Germ. IV. 11; Cat. font. I.205. sz.; ÁKÍF 237–238 (Makk Ferenc

ford.). Lásd még Makk 1996: 37.

1 2 ... 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 ... 210 211

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře

Philips AZ1509/17 Uživatelský manuál Strana 40

Komentáře k této Příručce

Související produkty a manuály pro ne Philips AZ1509/17