Philips AZ1412 Uživatelský manuál Strana 94

  • Stažení
  • Přidat do mých příruček
  • Tisk
  • Strana
    / 184
  • Tabulka s obsahem
  • KNIHY
  • Hodnocené. / 5. Na základě hodnocení zákazníků
Zobrazit stránku 93
4
Végső soron a nyugati hatalmakat nem fűzte különleges gazdasági érdekből
származó vagy etnikai, kulturális affinitásból fakadó kapcsolat Közép-Európához.
Előbb a német terjeszkedést akarták a térség irányba terelni, majd a létfontosságú
érdekek megőrzéséhez szükséges megegyezés érdekében átengedték a régiót a Szov-
jetuniónak.
Az új európai rend felé
A második világháború befejezése idején a brit stratégia arra koncentrált, hogy meg-
tartsa a Közel-Keletet, valamint hogy fennmaradjon Nagy-Britannia nagyhatalmi stá-
tusa. 1944-ben a Foreign Office angol-szovjet együttműködéssel akarta feltartóztatni
Németországot. Nagy-Britannia nem attól tartott, hogy a Szovjetunió lesz az uralkodó
hatalom Kelet-Európában, hanem attól, hogy a Szovjetunió tovább terjeszkedik nyuga-
ti, illetve déli irányban. A háború utáni terveket kidolgozó bizottság (Post Hostilities
Committee) a Nemzetközösség biztonságában és a közel-keleti olaj védelmében hatá-
rozta meg a brit stratégiai érdeket. Feltételezték, hogy Magyarországon „uralkodó"
(predominant) szovjet befolyás fog érvényesülni. 1945-ben a Foreign Office újraérté-
kelte a brit stratégiát, és az új megközelítést a Labour-kormány magáévá tette. Ez a
koncepció visszautasította Churchill befolyási övezeteken alapuló rendezését, mivel az
egyenlő volt a kis országok cinikus cserbenhagyásával és Nagy-Britannia nagyhatalmi
szerepének a feladásával, amelyet egész Európában érvényesíteni kellett, nemcsak ott,
ahol különleges érdekei voltak. Ennek ellenére, az új kurzus szellemi atyja, Sir Orme
Sargent úgy vélte, hogy Magyarország és Románia az at ország, ahol megengedhe-
tő a döntő szovjet befolyásg akkor is, ha az együttr a kommunista rendszer be-
vezetésével. Ennek at országnak nem volt hatása a brit pozícióra a Földközi-tenger
keleti medencéjében (Kent). Végső soron azonban az „új" koncepció sem hozott vál-
tozást a brit közép-európai politikában. A gyakorlatban London nem akart, és nem is
volt képes szembeszegülni a közép-európai szovjet terjeszkedésnek.
Franciaországbant koncepciót alakítottak ki Kelet-Közép-Európával kap-
csolatban. Alapvetően szovjet biztonsági zónaként kezelték a térséget. A „realista"
koncepció szerint le kellett számolni a térségben mindenféle francia politikai vagy
gazdasági hegemónia gondolatával, és a Szovjetunióval való szövetség keretein belül
kell fellépni. A térség államai összekötő kapcsot jelenthettek a Szovjetunió és Francia-
ország között. Ezzel szemben a másik verzió meg akarta védeni a csehszlovák és az
osztrák kérdéssel összefüggő alapvető francia érdekeket. Eszerint a francia diplomá-
ciának határozottságot kellett mutatnia, és felülkerekednie a térség államainak egymás
közötti vitáin, hogy fontos szerepet tölthessen be a térségben. 1945-ben a „realista"
koncepció kerekedett felül. A Quai d'Orsay-n világossá vált, hogy a szovjet befolyás
lesz az uralkodó, és Közép-Európa többé nem kaphat szerepet a Németországgal
szembeni biztonsági rendszerben. Megtörtént a leszámolás a közép-európai nagyha-
talmi ambíciókkal (Kecskés).
Olaszországg drasztikusabban leszámolt a térséggel: a jugoszlávokkal
szembeni területvesztés, a görög szigetek, Albánia és a gyarmatok elvesztése egyér-
telműen véget vetett a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Balkánon érvényesülő
hegemónia megszerzésére irányuló törekvéseknek. Olaszország elfordult a térségtől,
és Nyugat-Európához csatlakozott (Horváth). A kettéosztás felé haladó Németország
elvesztette szuverenitását, és minimális kereskedelmi kapcsolatok kiépítésén túlmenő-
en nem volt, nem is lehetett közép-európai politikája. Rövid távon nem jelenthetett
Zobrazit stránku 93
1 2 ... 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 ... 183 184

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře