Philips AZ1412 Uživatelský manuál stáhnout pdf (Strana 63)

ban 82 ezer fő).

A földnélküliek és a nagyon kis birtokokkal rendelkezők helyzetét

nem könnyítette meg, hogy a nagybirtokok számának csökkenésével sok helyütt meg-

szűnt az idénymunka-vállalás lehetősége. A munkaerő iránti igény csökkenésével és a

munkát vállalni akarók számának növekedésével a bérek akár a korábbiak harmadára

estek vissza.

Az agrárreform és a kolonizáció végső soron - hasonlóan a többi kelet-

európai országhoz - elkerülhetetlen volt, hatalmas volt a parasztság igénye a föld iránt,

s ez politikai feszültséget is gerjesztett. A kormányzatnak gondoskodnia kellett arról

is, hogy nem kis létszámú társadalmi csoportok megélhetéshez jussanak. Ezt szolgálta

a parasztok bizonyos rétegeinek földhöz juttatása, akár kolonizáció útján. A 20. szá-

zadban pedig egy magára valamit is adó, demokratikusnak látszani kívánó államnak

biztosítania kellett az emberek jogegyenlőségét, meg kellett szüntetnie a gazdasági-

jogi függőségeket. Ezt szolgálta az agrárreform egyik első intézkedése, a kmet- és az

ehhez hasonló viszonyok eltörlése (ennek helyességét senki sem kérdőjelezte meg az

elemzők közül).

Az agrárreform és a kolonizáció végrehajtása kétségtelenül elhúzódott - szá-

mos végleges törvény csak 1931-1933-ban született meg -, előírásai sokszor bonyo-

lultak voltak, és sok bizonytalansággal jártak (ezt annál többen bírálták jogosan). A

rendelkezések és végrehajtásuk nem volt politikai befolyástól mentes (az 1921. évi

alkotmány elfogadtatása érdekében a vezető pártok kiegyeztek a kárpótlás kérdésében

a bosnyák földbirtokosokkal, a kárpótlás összege az északi területeken kisebb volt,

mint a birtokok valódi értéke, de ezen területek földbirtokosai nem képviseltek a poli-

tikában számottevő erőt), s maga a kisbirtokosi rendszer, aminek bevezetését a reform

célul tűzte ki, a szerbiai állapotok másolása volt. A kormányzat ily módon igyekezett a

legnagyobb nemzet társadalmához hasonítani a többiét is. A földhöz juttatás után az

állam gyakorlatilag magára hagyta a parasztokat (kivéve a telepeseket délen), akik

megfelelő eszközök és hitellehetőség híján nehéz helyzetbe kerültek. De maga a jugo-

szláv állam is szegény volt, és a kormány valószínűleg azt gondolta, a földkérdés

megoldása biztosítja a parasztság megélhetését és gyarapodását. Nem volt elképzelése

és tapasztalata azzal kapcsolatban, miként kell egy társadalmi csoportot gazdaságilag

megsegíteni. Mindent, a pozitív és negatív hatásokat egybevetve, úgy tűnik, hogy a

korszakban az agrárreform és kolonizáció volt az egyik legnagyobb beavatkozás a

társadalom életébe.

Jegyzetek

Az agrárkérdésekkel már a zágrábi Nemzeti Tanács is foglalkozott. 1918. november 26-án a központi

bizottság határozatot hozott az agrárreform legfontosabb elveiről. Ezek: a még fennálló feudális viszonyok,

a jobbágyi kötöttségek és a privilégiumok eltörlése, a nagybirtokok megszüntetése, felosztása (kártalanítás

mellett) és kolonizáció, emellett a paraszti öröklési jog megváltoztatása. (Šišič, Ferdo. Dokumenti o

postanku Kraljevine Srba, Hrvata i Slovenaca 1914-1919. Zagreb, 1920. 256-257.) December 8-án pedig a

dalmáciai tartományi kormány határozott úgy, hogy a végleges jogi rendezésig megtiltja a feudális nagybir-

tokosoknak, hogy a parasztoktól szolgáltatásokat követeljenek. Erič, Milivoje: Agrarna reforma u Jugoslaviji

1918-1941. Sarajevo, 1958. 153.

Šišič: i. m. 299.

Müveit területnek számítottak a szántóföldek, rétek, szőlők, kertek és azok a legelők, amelyeket más

mezőgazdasági kultúrák termesztésére is fel lehetett használni.

Bogojevié, Doko: Agrarna reforma. In: Jubilarni zbomik života i rada Srba, Hrvata i Slovenaca 1918-1928.

I—II. Beograd, 1928-29. I. 307-308.

1 2 ... 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 ... 183 184

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře

Philips AZ1412 Uživatelský manuál Strana 63

Komentáře k této Příručce

Související produkty a manuály pro ne Philips AZ1412