Philips AZ1412 Uživatelský manuál stáhnout pdf (Strana 64)

Ustaví i vlade Kneževine Srbije, Kraljevine SHS i Kraljevine Jugoslavije (1835-1941). Összeáll.:

Mrdenovič, Dušan. Beograd, 1988. 214-215.

Lekič, Bogdan. Agrarna reforma i kolonizacija u Jugoslaviji 1918-1941. Beograd, 2002. 101-103., 342-

347., Mutapčič, Edin: Agrarna reforma u Bosni i Hercegovini i njeno zakonodavstvo (1918-1941).

Gradačac, 2007. 96-97.

Lekič: i. m. 103., Bogojevič: i. m. 311-312.

* Lazič, Milan: Poljoprivredna proizvodnja u Kraljevini Jugoslaviji (1919-1940. godine). Beograd, 1999.

47-48.

' Bogojevič: i. m. 307., Erič: i. m. 235-238.

Bogojevič: i. m. 308-309., Lekič: i. m. 168-188.

" Lekič: i. m. 106.

Lekič: i. m. 108.

A törvény hat kategóriát állapított meg, ezúttal katasztrális holdakban (1 katasztrális hold = 0,575 hektár).

A hat kategória a következő volt: I) 87 katasztrális hold megművelt terület vagy 174 katasztrális hold egyéb

föld a Tengermellék bánság nagy részén, illetve a Zeta bánságban (vagyis Dalmáciában és Hercegovinában)

2) 130 katasztrális hold megművelt vagy 347 katasztrális hold a Dráva bánságban és a Száva bánság egyes,

főleg déli részein. 3) 174, illetve 521 katasztrális hold a Száva bánság Zágráb körüli részein, valamint a Zeta

bánság egyes járásaiban. 4) 261, illetve 696 katasztrális hold a Száva, Vrbas, Drina bánságok jó részén. 5)

347, illetve 782 a Száva bánság keleti részein (Brod, Nova Gradiška, Pozsega), a Vrbas és Drina bánság

részein. 6) 521, illetve 869 a Száva bánság hét járásában (például Eszék), a Drina bánság öt járásában, a

Duna bánságban. Lekič: i. m. 112-113.

"Lekič: i. m. 117-118.

Frangeš, Oto: Die sozialökonomische Struktur der jugoslawischen Landwirtschaft. Berlin, 1937. 184.

"•Lekič: i. m. 118.

Mutapčič: i. m. 152-164., Sarič, Sajma: Agrarna reforma u Bosni i Hercegovini (1918-1941). In: Acta

historico-oeconomica Iugoslaviae, VI. 1979. 86-88.

Gačeša, Nikola: Kolonizacija Srba i Crnagoraca u Kraljevini Jugoslaviji i FNRJ (1918-1848). In: Seobe

Srpskog naroda od XIV do XX veka. Zbornik radova posveéen tristagodišnjici velike seobe Srba. Szerk.:

Rankovié, Dragutin. Beograd, 1990. 112.

" Lekič: i. m. 152-153. Az 1920. február 12-i rendelet szövege uo. 238-240.

Az egyes csoportok: 1) Háborús önkéntesek. 2) Az „általános feltételek melletti telepesek", akik szintén

mint önkéntesek jutottak földhöz, de nem élvezték az önkénteseknek járó juttatásokat, egyéb kedvezménye-

ket, így például adót kellett fizetniük, valamint a letelepedést is maguk intézték. 3) Az „autokolonisták",

akik engedély nélkül, jogtalanul telepedtek le a szabad területeken, vagy nagybirtokon. A későbbi rendelke-

zések ugyanazokat a jogokat biztosították nekik, mint amilyeneket az agrárreform helyi kedvezményezettjei

kaptak. 4) Optánsok és menekültek. Az optánsok a környező országokból települtek a szerb-horvát-szlovén

államba, a család nagyságától függően 3-8 hektár földhöz juthattak. Simončič-Bobetko, Zdenka:

Kolonizacija u Hrvatskoj 1919-1941. godine. In: Povijesni prilozi, IX. 1990. 94-102.

Obradovič, Milován: Agrárni odnosi na Kosovu 1918-1941. godine. In: Jugoslovenski istorijski časopis,

1978/1-4. 447—449. Az 1920. évi rendeletet közli Lekič: i. m. 288-292. Az 1931. évi törvény szövege és

kiegészítései uo. 313-338.

Erié: i. m. 389., Lekič: i. m. 198.

Gačeša, Nikola: Agrarna reforma i kolonizacija u Bačkoj 1918-1941. Novi Sad, 1968. 156-164.

Šimončič-Bobetko: i. m. 90-91. A rendeletek szövege: Lekič: i. m. 412—414.

Sarič: i. m. 90-91., Erič: i. m. 393., Lekič: i. m. 410-412.

Erősen kerekített számok. Lekič 527 932 főről ír, aki jogosult volt földre, és 512 073-ról, aki valóban

földhöz jutott. Lekič: i. m. 210. A szakirodalomban Ristič nyomán több helyen olvasható a talán kicsit túlzó

adat, hogy 2,5 millió hektárnyi terület tulajdonosa változott meg, 650 ezer körüli család jutott birtokhoz,

ezen belül Bosznia-Hercegovinában 250 ezren (a többi adat nagyjából egyező az itt említettekkel). Eszerint

az északi területeken 555 137 hektárt sajátítottak ki, és 242 259 család jutott új tulajdonhoz. Dalmáciában 50

ezer hektárhoz 96 953 család, Bosznia-Hercegovinában 1 286 227 hektárnyi birtok került 249 580 család

birtokába, Dél-Szerbiában pedig 593 117 hektár lett 48 537 családé. (Osteuropa-Handbuch. Jugoslawien.

Szerk.: Markert, Werner. Köln-Graz, 1954. 216., Enciklopedija Jugoslavije VI. Zagreb, 1990. 383. Ezeket

az adatokat veszi alapul The Economic history of Eastern Europe 1919-1975. I. Economic structure and

performance between two wars. Szerk.: Kaser, M. C.- Radice, E. A. Oxford, 1985. 153-155.) Szulc szerint

pedig összesen 669 103-an jutottak (302 ezer korábbi fliggő helyzetben lévő, 311 ezer föld nélküli vagy

kevés földdel rendelkező paraszt, 56 ezer telepes) 2 120 490 hektár földhöz. Szerinte Bosznia-

Hercegovinában a 168 ezer bérlő és függő helyzetben lévő mellett 75 ezer föld nélküli paraszt is birtokhoz

1 2 ... 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 ... 183 184

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře

Philips AZ1412 Uživatelský manuál Strana 64

Komentáře k této Příručce

Související produkty a manuály pro ne Philips AZ1412