Philips AZ1412 Uživatelský manuál stáhnout pdf (Strana 59)

Hasonlóan a déli területekhez, az északi részek kolonizációjáról is született

külön rendelkezés. Különösebb új szabályozást nem vezetett be, inkább a kolonizáció

felgyorsítása, hatékonyabbá tétele lehetett a miniszter szándéka az új utasítással. Az

1925. február 25-i rendelet megerősíti a kolonizáció folytatását, konkretizálja a mi-

nisztérium és az agrárhatóságok feladatait a végrehajtás során (meg kell teremteni az

önkéntesekről szóló törvények alapján a betelepítés és földhöz juttatás feltételeit, az

autokolonisták az agrárreform helyi kedvezményezettjeihez hasonló elbírálásra jogo-

sultak, a helyi, megyei agrárbizottságoknak el kell fogadniuk a letelepedési kérelmeket

és gondoskodniuk kell megfelelő föld kijelöléséről). Ugyanebben az évben április 29-

én a déli területek mintájára a minisztérium megszabta a telepesek kötelezettségeit is:

meg kell művelniük földjüket, a megadott határidőn belül fel kell építeniük házukat,

valamint az északi területeken a telepesek kötelesek fizetni a bérletet, valamint az

állami és helyi adókat.

Bosznia-Hercegovinában is részben spontán módon indult meg a kolonizáció,

a még a Monarchia idején hozott 1880. évi szabályozás alapján. Az 1918 után megin-

dult betelepedést a későbbi rendelkezések legalizálták. A külön erre a területre vonat-

kozó első rendelet 1924-ben született meg (alapját az 1880-as jelentette). Ennek első

cikkelye kimondja, hogy az állami földeket fel lehet használni a betelepítés céljaira. A

földeket a rendelet értelmében a telepesek tíz évre bérletbe vették, s utána lett a tulaj-

donuk. A boszniai kolonizáció sajátos problémáját jelentette az erdőbirtokok igénybe-

vételének lehetősége. Az 1930. évi erdőkről szóló törvény megtiltotta, de 1933-ban

egy újabb rendelet, majd a költségvetési törvény a föld iránt jelentkező igényekre való

tekintettel ismét engedélyezte az erdők felhasználását.

Az agrárreform eredményei és következményei

Az agrárreform és kolonizáció eredményeit nehéz egyértelműen megvonni, számsze-

rűsíteni. A rendelkezésre álló adatok, a végrehajtásért felelős hivatalok jelentései,

miniszteri expozék és az újabb, 1945-ben kezdődő agrárreform előtt készített össze-

foglalások - ha nem is mutatnak teljesen eltérő képet - számszerű adataikban nem

minden esetben egyeznek. Talán nem tévedünk nagyot, ha a lebonyolított jogügyletek

nyomán úgy véljük, a családtagokat is beszámítva az ország lakosságának negyedét

érintette közvetlenül az agrárreform, s így joggal mondható, az agrárreform és koloni-

záció volt a korszak legnagyobb társadalom-átalakító intézkedése. Legalább 550-600

ezer családfő juthatott földtulajdonhoz (vagy új birtokhoz, vagy korábban valamilyen

függőségi viszonyban megművelt földjeihez). A legtöbben Bosznia-Hercegovinában,

vagy 165 ezren, a Vajdaságban 120 ezren, Horvátországban 100 ezren, Dalmáciában

100 ezren, Dél-Szerbiában 50 ezren, Szlovéniában 20 ezren. A korszakban fokozato-

san növekvő nagyságú, 11-14,5 millió hektárnyi megművelt területből 2-2,2 millió

hektár cserélt gazdát. A legnagyobb kiterjedésű földterületet, 1200 ezer hektárt, Bosz-

nia-Hercegovinában osztották ki, Dél-Szerbiában 400 ezret, a Bácskában és Bánátban

230 ezret, Horvát-Szlavónországban (a Szerémséggel együtt) 140 ezret, Dalmáciában

60 ezret, Szlovéniában 20 ezret. Az agrárreform egyik legfontosabb megvalósult célja

a korábbi feudális eredetű kötöttségek felszámolása. A reform során mintegy 178-193

ezer család kötöttsége szűnt meg, és jutott az általa megművelt földbirtokhoz (ebből

100-110 ezer Bosznia-Hercegovinában, 40-45 ezer Dalmáciában, 38 ezer Koszovó-

ban, Macedóniában és Montenegróban).

1 2 ... 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 ... 183 184

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře

Philips AZ1412 Uživatelský manuál Strana 59

Komentáře k této Příručce

Související produkty a manuály pro ne Philips AZ1412