Philips AZ1412 Uživatelský manuál stáhnout pdf (Strana 110)

kelet-európai politikákat szült, ez - a két világháború közötti korszakkal ellentétben -

nem vezetett különösebb konfliktushoz az érintett nagyhatalmak között, és nem fo-

galmazódott meg olyan követelmény sem az egyes államok számára, hogy azok vá-

lasszanak nagyhatalmi partnereik közül. Olyannyira, hogy a nyolcvanas évek végén az

NSZK és Franciaország között szóba került, hogy hangolják össze kelet-európai poli-

tikáikat, bár ez a szándék a francia kételyek miatt nem realizálódott.

Új fejlemény volt 1945 után, hogy Nagy-Britannia és Franciaország időről

időre gazdasági alapon közeledett a térséghez. Míg 1945 előtt a gazdasági szempontot

alávetették a politikainak, addig a nyolcvanas években a gazdaság önmagában is fon-

tos tényezőként jelent meg Párizs és London politikájában, amennyiben a térséget

piacként kezdték tekinteni az áru-, illetve tőkeexport számára.

Egyes elemek nem változtak a nagyhatalmi politizálásban. Mindvégéig kulcs-

szó a stabilitás. Akárcsak az 1920-1930-as években a térség stabilitása első számú

szempont, hiszen a térség instabilitása biztonsági kockázatokat rejt. Nem véletlen,

hogy a nyugati hatalmak igyekeztek formákat találni ennek biztosítására. Akárcsak a

második világháború előtt, azt követően is a regionális integráció látszott a megoldás-

nak. Az érintettek, illetve Németország, majd a Szovjetunió, ilyen-olyan indokkal

elutasították ezeket a próbálkozásokat. A két világháború közötti korszak dilemmája

volt, hogy a gazdasági integráció felől haladjanak a politikai felé, avagy fordítva. A

gordiuszi csomót átvágva, jelenleg az Európai Unión belül a kettő párhuzamosan zaj-

lik. Napjainkban már önmagában is stabilizáló tényező, hogy Nyugat-Európa már nem

kezeli külön térségként Kelet-Közép-Európát, egész Európa eggyé vált. Ugyanakkor a

regionális együttműködési formákat továbbra is szorgalmazzák, de immár nagyhatalmi

kontroll igénye nélkül.

A jelenkorra kiható változások sorában talán a legfontosabb, hogy Kelet-

Közép-Európa biztonságát a nagyhatalmak szavatolják. A térség többé már nem leír-

ható része a kontinensnek. A két világháború között a régiótól elvárták, hogy biztosítsa

a nyugati hatalmak hátországát. De amikor a helyzet úgy kívánta, a nyugati biztonság

érdekében feladták Kelet-Európát, sőt úgy vélték, hogy a kezelhetetlen terület jobb

kezekben van olyan nagyhatalmak kontrollja alatt, amelyek amúgy talán Nyugat-

Európa felé terjeszkednének. Mára térségünk a kontinens biztonságának, egységének

integráns része, országai visszanyerték a hidegháború során elvesztett önálló arculatu-

kat.

Felhasznált irodalom

Adamlhwaite, Anthony: Grandeur and Misery: France's bid for Power in Europe, 1914—1940. London,

Arnold, 1990.

Ahonen, Pertti: After the Expulsion: Western Germany and Eastern Europe, 1945-1990. Oxford, Oxford

University Press, 2003.

Ádám Magda: A kisantant és Európa 1920-1929. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989.

Ádám Magda: The Versailles System and Central Europe. Ashgate, Variorum, 2004.

Barker, Elisabeth: British Policy in South Eastern Europe in the Second World War. London, MacMillan,

1976.

Bátonyi, Gábor: Britain and Central Europe 1918-1933. Oxford, Clarendon Press, 1999.

Borhi, László: Hungary in the Cold War, 1945-1956. Between the United States and the Soviet Union.

Budapest-New York, CEU Press, 2004.

Bozo, Frederic: Two Strategies for Europe: De Gaulle, The United States and the Atlantic Alliance.

Lanham. Rowman and Littlefield, 2000.

Bullock, Alan: Hitler and Stalin - Parallel Lives. London, Fontana, 1998.

1 2 ... 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 ... 183 184

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře

Philips AZ1412 Uživatelský manuál Strana 110

Komentáře k této Příručce

Související produkty a manuály pro ne Philips AZ1412