
37
felé azonban az uralkodó Windeckét Genfbe küldte, hogy pénzt kérjen kölcsön a vá-
rostól.
37
Úgy sejtjük, hogy a mainzi visszaérkezhetett Lyonba, mielőtt az uralkodó
kitérőjét Chambérybe megtette volna. így nemcsak a király avignoni fogadtatását
láthatta, de hallhatta, amikor Lyonban a francia urak felkérték az uralkodót, hogy köz-
vetítsen köztük és az angolok között. A Franciaországban töltött hónapok alatt jutott el
hozzá Harfleur kapitulációjának híre, és ekkor ismerhette meg az azincourt-i csata
részleteit.
38
Valószínűleg már az uralkodó kíséretében érkezhetett Párizsba, ahol érte-
sülhetett az 1413. évi Simon Caboch vezette mozgalomról. Párizsból a római király
további anyagi támogatás reményében, amellyel nyilván az Angliába való átkelés
költségeit kívánta fedezni, Brügge-be küldte.
39
Windecke április elején érhetett vissza
urához Saint-Denis-be. Innen együtt haladtak tovább Montreuil-ig, ahol a krónikás
saját szemével csodálta meg Aranyszájú Szent János egyik kódexét.
40
Személyesen
tapasztalhatta a boulogne-i polgárok Zsigmonddal szemben tanúsított sértő magatartá-
sát,
41
és az uralkodóval együtt érkezett meg Calais-ba, ahol a király április 30-án szállt
hajóra, míg kíséretének maradéka, köztük Eberhard Windecke is csak három nappal
később. Zsigmond átkelése nyugodt körülmények között, csendes időben öt órát vett
igénybe. Windeckéék azonban vihart fogtak ki, két nap és két éjszaka értek partot, de a
királlyal ellentétben nem Dovernél, hanem az északabbra lévő Sandwichnél, s
Sittingbourne-on és Rochesteren át utaztak Londonba.
42
Nem tudjuk bizonyítani, de
azt feltételezzük, hogy Zsigmond londoni bevonulásánál már jelen volt Windecke,
hiszen élményszerűen beszámol a király fogadtatásáról.
43
Az uralkodóval tartott
Canterburybe is, ahol Szent Tamás síremlékének pompájáról ad hírt. Úgy tűnik, Zsig-
mondnál korábban hagyta el Angliát, és még augusztus közepe előtt visszatért Fran-
ciaországba. Visszatértét követően járhatott Dünkirchenben, ahol kifogtak egy nagy
bálnát, amelyet ő maga mért le, s ekkor lehetett szemtanúja az Angliából küldött tár-
gyalókövetség tevékenységének is.
44
A római király 1416 októberében tért vissza Angliából, akire Windecke való-
színűleg szolgálatra készen várt Calais-ban. Az is bizonyosnak tűnik, hogy az uralkodó
az V. Henrik angol királytól Calais-ban kapott arany- és ezüstajándékokat, drágaköve-
ket és kincseket - a térdszalagrendet is beleértve - nem azonnal adta át Windeckének,
hanem csak Dordrechtben.
45
Míg Zsigmond Flandrián át Konstanz felé vette az irányt,
addig Windecke az elzálogosítandó ajándékokkal Brügge-be ment, ahol kezesként
saját bevallása szerint teljes 17 héten át maradt, mikor azonban közeledett a zálogidő
letelte, és a király késlekedett a kiváltással, Windecke Konstanzba ment, és megsürget-
te az uralkodót. Zsigmond ez alkalommal Lübeckbe küldte Eberhardot, hogy újabb
kölcsönökből szerezze vissza a Brügge-ben elzálogosított kincseket. Windecke 1417.
augusztus 5-én adta át Lübeck város polgármesterének azt a Zsigmond nevében kelt
nyugtát, amely 9000 rajnai aranyforint átvételéről szólt.
46
Minden arra vall, hogy Lü-
beckből Windecke még visszatért Konstanzba, s onnan Starssburgon át hajóval és
kocsin nyolc és fél nap alatt ért Brügge-be.
47
A visszafelé vezető úton Köln és Mainz
érintésével haladt, és Konstanzba 1418 első negyedévében érkezhetett meg. Ezt köve-
tően történhetett, hogy Zsigmond követségbe küldte Windeckét a rajnai szövetség
városaihoz, hogy megtudja, nem kívánnak-e néhány várost zálogba venni.
48
Jelen
lehetett Frigyes osztrák herceg perénél, amelyről egyébként több dokumentumot is
megőrzött emlékiratában.
49
Láthatta a velencei és milánói követek megjelenését Kons-
tanzban.
50
Ott volt a zsinat április 19-i feloszlásánál, s talán az uralkodóval tartott
Gottliebenbe is, s látta azokat a seelandiakkal építtetett hajókat, amelyek Zsigmondra
vártak. Jelen kellett lennie 1418 júniusában Bázelben, mikor a római király Frigyes
Komentáře k této Příručce