Philips AZ1412 Uživatelský manuál stáhnout pdf (Strana 79)

Lenin nevét kevesen ismerték még 1916-ban is, 1917-ben Svájcból tért vissza Oroszországba. A

bolsevikok a föld és a béke kérdésében tanúsított álláspontjukkal vívták ki a tömegek szimpátiáját. Lenin

neve 1917-ben összefonódott a hőn áhított békével. A bolsevikok 1917. október 25-én döntötték meg az

akkorra lényegében hatalmi vákuumba került Ideiglenes Kormány hatalmát. A bolsevik hatalomátvételt

1918 januárjában az Alkotmányozó Nemzetgyűlés szétkergetése tette véglegessé. A szerző mintegy .jóvá-

hagyja" ezt az erőszakos aktust, mondván, „Oroszországban nem volt reális alternatíva a polgári demokrá-

cia", holott a szocialista eszerek győzelmével végződött Alkotmányozó Nemzetgyűlést általános, egyenlő és

titkos választójog alapján választották meg 1917 novemberében. Krausz Tamás mindenese nem kívánja

szépítgetni a polgárháborúba sodródó Oroszország egyik harcoló felét sem. 1918. augusztus 30-án vette

kezdetét az állami terror (vörösterror), Lenin meghirdette az osztályharc kiterjesztését a szovjethatalommal

szemben passzív vagy ellenséges falura is (azaz a szegényparasztság szembefordítását a kulákokkal). Az

ellenforradalmi fehérek terrorja (különösen a zsidó lakosság ellen) nem kevésbé bestiális kegyetlenségű volt.

Végül a vörösök sikerében jelentős szerepet játszott, hogy jóval szélesebb társadalmi csoportok támogatták,

mint az ellenforradalmi erőket.

Mint a szerző felhívja a figyelmet, a szovjethatalom az oroszországi kis, vagy nem is olyan kis

népek számára a nemzeti fejlődés új perspektíváit teremtette meg azzal, hogy nemzetiségi alapon szervező-

dő köztársaságok föderációjává szervezték át Oroszországot. Közép-Ázsiában tulajdonképpen a szovjethata-

lom „teremtette meg" a ma is ismert közép-ázsiai népeket, „nemzeteket". Jó példa erre az üzbégek esete,

akik különféle etnoszokból (szártok, kipcsakok, a tulajdonképeni üzbégek, közép-ázsiai törökök) lettek

„összegyúrva".

A polgárháború, a hadikommunizmus végével, 1921 márciusában vette kezdetét a NEP, a „kapi-

talizmus részleges visszaállítása", amely a szerző szerint éppen a kapitalista alternatíva gyengeségét de-

monstrálta. Krausz Tamás 1927 decemberére, a XV. pártkongresszus idejére datálja a sztálini rendszerváltás

kezdetét, amit alapvetően fundamentális fordulatnak vél, visszanyúlást az orosz uralomgyakorlás történelmi

alapjaihoz: „A hatalmi koncentráció történelmi alapjai erősebbnek bizonyultak, mint a gazdasági fejlődés

evolutív-piaci lehetőségei vagy a munkásigazgatás gyenge csírái."

1929 végén kezdődött a talán legnagyobb hatású sztálini „projekt", a kollektivizálás, az agrár-

paraszti Oroszország felszámolása, az egyéni parasztgazdaságok - és az ezzel járó mentalitás - likvidálása,

az agrárium gépesítése, a paraszti munkaerő „felszabadítása" a nagyipar számára, majd a falusi népesség

tulajdonképpeni új jobbágysorba döntése a belső útlevélrendszer által. A szerző aláhúzza, hogy a sztálini

„forradalom felülről" a paraszti népesség ellenállásba ütközött, amelyeket a szovjethatalom repressziók

foganatosításával tört le: kitelepítésekkel, erőszakkal. A könyvből az is kiderül, a szovjet vezetés számára a

parasztság magatartása is „inspirációt" adott a szövetkezetítéshez: 1928-ban például a parasztok visszatartot-

ták a gabonát. A szerző ugyanakkor lényegében életképtelennek minősít minden más alternatívát: „Sztálin,

jó okkal, történelmileg életképtelennek tekintette a gabonatermelő kisbirtokot Oroszországban." Az 1930-as

évek elején milliós számban követelt áldozatokat a szovjet pártvezetés erőszakos kollektivizáló politikája, az

ennek nyomán fellépő éhínség. E történelmi tragédia okainak ismertetése már csak azért is aktuális, mert

egyes országokban, mindenekelőtt Ukrajnában, aktuálpolitikai megfontolásokból, úgy állítják be a történte-

ket, mintha az kimondottan az ukrán nép fizikai megsemmisítését szolgálta volna.

A szovjet kulturális élet sok tekintetben a forradalmi hagyományokból táplálkozott, az

avantgardból, a forradalmi művészetből. A szovjet kultúrpolitika hatalmas eredményeket produkált az első

évtizedekben, megkezdődött az írástudatlanság elleni harc, a szekularizáció, a lakosság általános kulturális

színvonalának emelése. A korai lendület azonban a „forradalom megfagyásával" megtört, s később a szovjet

élet mindennapi kultúrája „magában foglalta az erőszak és a bürokratikus önkény jellegzetes vonásait".

A sztálini terror 1936-tól kezdődően kulminált. Krausz Tamás cáfolja a terror előre eltervezett

voltára vonatkozó elképzeléseket (ami igaz is, ha például a kollektivizálása gondolunk, amelynek nem volt

célja emberek millióinak elpusztítása), de 1937-ben már „tervutasításos módon" működött az állami represz-

szió gépezete: kategóriákra osztva előre megszabták az áldozatok számát („első" kategória: likvidálandók,

„második": szabadságvesztéssel sújtandók). (Ld. OnepaTHBHbiíí npm<a3 Hapoiworo KOMHCcapa

BHyrpeHHHX fleji CoK>3a CCP Mi 00447 «06 onepauHH no penpeccupoBaHHio öbiBtiiHX KyjiaKOB,

yrojioBHHKOB n Äpyrwx aHTHCOBercKHx 3J1CMCHTOB». In: TpareaHa coBeTCKoii aepeBHH. K0JiJieKTHBH3amw

H pacKyjiaiHBaHMe. floKyMem'bi n Maiepnajihi. T. 5. 1937-1939. MocKBa, POCCÍ13H, 2004. 330-336.) A

sztálini teiTor, nézetünk szerint, nagyon is pragmatikus elgondolásokon alapult, célja a totális társadalmi

engedelmesség kikényszerítése volt, a társadalom gerincének megroppantása. Erre a szerző is céloz, amikor

a hadseregben végrehajtott sztálini tisztogatásokat a feltétlen engedelmesség kikényszerítésére tett lépésként

interpretálja. Krausz Tamás felhívja a figyelmet arra, hogy a terrorért elősosorban személyesen Sztálint

terheli a felelősség, s leírja a sztálini hatalomtechnika működését: Sztálin, miközben a rendszer csúcsán

állott, a kudarcokért és hibákért mindig talált „felelősöket" (árulók, szabotázs, eszerek, lengyel ügynökök,

trockisták, ellenforradalmárok stb.), s a sztálini terror végrehajtói szinte kivétel nélkül a Lubjanka pincéiben

1 2 ... 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 ... 183 184

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře

Philips AZ1412 Uživatelský manuál Strana 79

Komentáře k této Příručce

Související produkty a manuály pro ne Philips AZ1412