Philips AZ1412 Uživatelský manuál Strana 69

  • Stažení
  • Přidat do mých příruček
  • Tisk
  • Strana
    / 184
  • Tabulka s obsahem
  • KNIHY
  • Hodnocené. / 5. Na základě hodnocení zákazníků
Zobrazit stránku 68
67
Az agrárreform előkészítése
A második világháború, a „népfelszabadító" küzdelem során a földkérdés praktikus
kérdésként merült fel: meg kellett oldani a harcokban elesettek földjeinek sorsát. A
lakosság ellátásában támadt nehézségek miattg nem a birtokviszonyok rendezése
volt a legsürgetőbb kérdés. Az elhagyott termőföldek kiosztása a Népfelszabadító
Bizottságok (narodnooslobodilački odbor, NOO) feladata volt. Ezen szervezetek a
szabad termőterület egy részének művelését is irányították, fő feladatuk azonban a föld
szétosztásának megszervezése volt. Sokan - főleg a legszegényebbek - térítés nélkül
művelhették a kapott földet, és a termés egy részét kötelesek voltak beszolgáltatni. A
beszolgáltatás mértéke a termés negyedétől feléig terjedt. Az usztasa hatóságok által
adományozott birtokokat azonnal visszavették, és azt a legtöbb esetben visszaadták
eredeti tulajdonosuknak. Amennyiben ez a lehetőség nem jöhetett számításba, a terület
az illetékes NOO földalapjába került. A területek kiosztásánál mindenhol előnyt élvez-
tek a legszegényebbek. Mindent megtettek annak érdekében, hogy a földművelőket
biztosítsák, a termés betakarításakor is ők rendelkeznek majd az adott földdel. Az
adatok azt mutatják, hogy - részben ennek köszönhetően - az egyénileg művelt terüle-
tek hozama szinte mindenhol meghaladta az NOO által igazgatott területekéit.
A háború befejeztével, a kommunisták erősödésével napirendre került az
agrárkérdés, a birtokviszonyok végleges rendezése is. Először azonban meg kellett
küzdeni annak ellenzőivel. Elterjedt vélekedés volt, hogy az agrárreform csak válasz-
tások előtti trükk. A legjelentősebb ellenzéket Horvátországban a kezdetektől a katoli-
kus egyház jelentette. Különböző módszerekkel, többek között a plébániák számának
növelésével, igyekeztek minél több földet megtartani, a Vatikán révén pedig megkísé-
relték a kérdés nemzetközi üggyé emelését is.
A háború utáni Horvátországban sok volt az elhagyott földterület, különösen
a Kelet-Szlavóniából elmenekült németek hagytak hátra meglehetősen jelentős területű
birtokokat (2. táblázat). A táblázatban felsorolt járásokból a németeken kívül hat ma-
gyar falu lakosságát is kitelepítették (1449 birtok, összesen 6269 ha terület). A Hor-
vátország egyéb területein lévő elhagyott területeket is beleszámítva 1945-ben össze-
sen több mint 130 000 hektárnyi föld várt új gazdára.
2. táblázat
Elhagyott német birtokok Kelet-Szlavóniában
15
Járás (kotar) Elhagyott falvak
száma
Birtokok száma Terület (ha)
Dakovo
(Diakóvár)
19 1400 12 111
Osijek (Eszék) 12 1920 11 703
Valpovo (Valpó)
8 1059 6 353
Vinkovci
(Vinkovce)
9 1256 14 758
Vukovar (Vuko-
vár)
6 527 4 247
Összesen 54
6162 49 172
Zobrazit stránku 68
1 2 ... 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 ... 183 184

Komentáře k této Příručce

Žádné komentáře